Sapkahorgolási módok
Nagyon érdekes figyelni, ahogy a sapkák horgolása változik. Biztos azért találnak ki újabb és újabb módszereket, hogy látszódjon az újdonság. Úgy értem, ha jobban körülnézel, látod, millió sapkaleírást találsz az interneten is, pár évvel ezelőtt szinte mindegyiket fentről lefelé, ritkábban lentről felfelé horgolták.
Az utóbbi években jött divatba a hátsó szálba öltött pálcák készítése, amiről kiderült, helyes kis harmonikaszerű végeredményt ad, ha rövidpálcákat horgolunk. Ez a rugalmasság pántért kiált! :-)
És igen, pár éve kezdődött el a sapkák készítésének új divatja. Először horgolunk egy pántot, ami a fejbőségnek megfelelő, majd ezt összevarrjuk, és az egyik oldalra horgoljuk a pálcákat, melyekkel felfelé haladva elkészítjük a sapka oldalát, majd pedig fogyasztunk, és kialakítjuk a sapka tetejét.
Személyes véleményem ezzel kapcsolatban az: nagyon macerás, és szerintem kezdőknek sokkal, de sokkal nehezebb.
Nem csak macerás, szerintem sokkal időigényesebb mód is. Én is meghorgolok egy normál felnőtt sapkát egy óra alatt, de ezzel a pánttal megunom az életet is, mire végzek. A pánt maga majdnem egy óra nekem, annyira unalmas, és figyelni kell nehogy elveszítsen az ember a sor végén egy szemet.
Amikor a pánt készen van, és összevarrtuk, akkor kezdődik a legrosszabb. A leírások ezt alattomos módon így írják le: A pánt hosszabbik oldalára készítünk X db pálcát, egyenletesen elosztva.
Na, nekem ez volt a halálom, amikor még nem tudtam sapkát horgolni. Ugyanis a 30 évvel ezelőtti könyvek a sapkák horgolását hasonló stílusban tálalták. Szaporítunk 6 szemet egyenletesen elosztva. Aztán ezt vagy ki tudta valaki matekozni, vagy nem. Ha igen, akkor is számolni kellett, leírni, hogy menyi az annyi. És ott szó sem volt hullámosodásról, vagy éppen beszűkülésről, ha rájöttél, jó, ha nem értetted, hát így jártál.
Ezekhez a leírásokhoz képest remélem érzed a hatalmas változást. Minden sorban le van írva, hány pálca után tegyél kettőt, és a tetőrész átmérőjét is meg szokták adni, hogy össze tudd hasonlítani a saját munkáddal.
Tehát van ez a pántos megoldás, és ezzel együtt egyre több lentről felfelé horgolást kívánó.
Mi a probléma, ha lentről felfelé horgolunk?
Mondjuk úgy, egy sok ismeretlenes egyenletrendszerünk van, amit csak horgolással és bontással tudunk megoldani.
Az első gond az, eltaláljuk-e, hány láncszemmel kell kezdeni?
Kelleténél több láncszem: a sapka leesik a fejről
Kevesebb láncszem: A sapka nem jön fel a fejre...
Sajnos ez nem az első sor után szokott kiderülni. Néhány sor elkészülte után érdemes mérni/próbálni, mert nincs más hátra, mint bontani, ha nem találtuk el a méretet.
A második probléma a fogyasztás szokott lenni. Tényleg olyan magas lesz-e a tetőrész, mint a leírásban? Mi van, ha laposabb, és kiderül, rövid lett a sapka? Mi van, ha hosszabb?
Mindkét esetben bontás, újratervezés jön.
Kérdezheted, miért lenne eltérés?
Bizonyára észrevetted, a leírások többnyire egy bizonyos fonalra készülnek. Az a fonal nagy valószínűséggel nálunk beszerezhetetlen. Ebből következik, másik fonal kell.
Lehet, a sapka mintája tetszik, de az eredeti fonal nem. Másik fonalból horgolod.
Remélem, emlékszel még, hogy emlegettek neked holmi próbahorgolást. Na, ez az egyik olyan eset, amikor ez a próba nagyon hasznos dolog!
Ha készítesz az adott mintával egy próbahorgolást, akkor le tudod mérni, 10 cm-en hány pálca van, vagy hány mintaegység, és ki tudod számolni, az adott fejbőség esetén ez hány pálcát fog jelenteni.
A sorokkal ugyanez a helyzet, megszámold, és azonnal láthatod, nálad 10 cm-en azonos számú sor van-e vagy sem. Az eredmény alapján kell megállapítanod, a szemszámot, és a sorok számát is.
Divat lett a téglalapból horgolt, hátul összevarrt sapka is, meg az olyan is, ahol a passzét utólag horgolják meg.
Sok nagyinégyzetes sapkát is láthatsz, különböző megoldásokkal, van, amikor az egész sapka nagyinégyzetekből áll, és van, amikor csak egy csík ilyen. Mind más technikai megoldást igényel.
Pl. ki kell számolni, hány négyzet kell, és azok mekkorára horgold, hogy a sapka éppen megfelelő méretű legyen.
A beretet horgolhatjuk "rendesen", ahogy általában a sapkákat, de lehet úgy is, hogy a pántot külön horgoljuk meg, és külön a sapkarészt, majd a végén a kettőt összevarrjuk. Mostanában ismét előkerült ez a fajta sapkakészítési mód. Megvallom, ez az én kedvem alaposan elvette, amikor sok év kihagyás után újra horgolni kezdtem. :-) A sapka nem is készült el, a két része igen, de hogy a pántot betartva rávarrjam a sapka felső részéhez, hát itt feladtam. :-)
Ha könnyen, gyorsan akarsz sapkát horgolni, akkor javaslom a fejtetőtől kezdődő módszert! Ennél aránylag könnyen tudod ellenőrizni, hol is tartasz a bőséget tekintve, és a sapka hossza is könnyen szabályozható.
Az utóbbi években jött divatba a hátsó szálba öltött pálcák készítése, amiről kiderült, helyes kis harmonikaszerű végeredményt ad, ha rövidpálcákat horgolunk. Ez a rugalmasság pántért kiált! :-)
És igen, pár éve kezdődött el a sapkák készítésének új divatja. Először horgolunk egy pántot, ami a fejbőségnek megfelelő, majd ezt összevarrjuk, és az egyik oldalra horgoljuk a pálcákat, melyekkel felfelé haladva elkészítjük a sapka oldalát, majd pedig fogyasztunk, és kialakítjuk a sapka tetejét.
Személyes véleményem ezzel kapcsolatban az: nagyon macerás, és szerintem kezdőknek sokkal, de sokkal nehezebb.
Nem csak macerás, szerintem sokkal időigényesebb mód is. Én is meghorgolok egy normál felnőtt sapkát egy óra alatt, de ezzel a pánttal megunom az életet is, mire végzek. A pánt maga majdnem egy óra nekem, annyira unalmas, és figyelni kell nehogy elveszítsen az ember a sor végén egy szemet.
Amikor a pánt készen van, és összevarrtuk, akkor kezdődik a legrosszabb. A leírások ezt alattomos módon így írják le: A pánt hosszabbik oldalára készítünk X db pálcát, egyenletesen elosztva.
Na, nekem ez volt a halálom, amikor még nem tudtam sapkát horgolni. Ugyanis a 30 évvel ezelőtti könyvek a sapkák horgolását hasonló stílusban tálalták. Szaporítunk 6 szemet egyenletesen elosztva. Aztán ezt vagy ki tudta valaki matekozni, vagy nem. Ha igen, akkor is számolni kellett, leírni, hogy menyi az annyi. És ott szó sem volt hullámosodásról, vagy éppen beszűkülésről, ha rájöttél, jó, ha nem értetted, hát így jártál.
Ezekhez a leírásokhoz képest remélem érzed a hatalmas változást. Minden sorban le van írva, hány pálca után tegyél kettőt, és a tetőrész átmérőjét is meg szokták adni, hogy össze tudd hasonlítani a saját munkáddal.
Tehát van ez a pántos megoldás, és ezzel együtt egyre több lentről felfelé horgolást kívánó.
Mi a probléma, ha lentről felfelé horgolunk?
Mondjuk úgy, egy sok ismeretlenes egyenletrendszerünk van, amit csak horgolással és bontással tudunk megoldani.
Az első gond az, eltaláljuk-e, hány láncszemmel kell kezdeni?
Kelleténél több láncszem: a sapka leesik a fejről
Kevesebb láncszem: A sapka nem jön fel a fejre...
Sajnos ez nem az első sor után szokott kiderülni. Néhány sor elkészülte után érdemes mérni/próbálni, mert nincs más hátra, mint bontani, ha nem találtuk el a méretet.
A második probléma a fogyasztás szokott lenni. Tényleg olyan magas lesz-e a tetőrész, mint a leírásban? Mi van, ha laposabb, és kiderül, rövid lett a sapka? Mi van, ha hosszabb?
Mindkét esetben bontás, újratervezés jön.
Kérdezheted, miért lenne eltérés?
Bizonyára észrevetted, a leírások többnyire egy bizonyos fonalra készülnek. Az a fonal nagy valószínűséggel nálunk beszerezhetetlen. Ebből következik, másik fonal kell.
Lehet, a sapka mintája tetszik, de az eredeti fonal nem. Másik fonalból horgolod.
Remélem, emlékszel még, hogy emlegettek neked holmi próbahorgolást. Na, ez az egyik olyan eset, amikor ez a próba nagyon hasznos dolog!
Ha készítesz az adott mintával egy próbahorgolást, akkor le tudod mérni, 10 cm-en hány pálca van, vagy hány mintaegység, és ki tudod számolni, az adott fejbőség esetén ez hány pálcát fog jelenteni.
A sorokkal ugyanez a helyzet, megszámold, és azonnal láthatod, nálad 10 cm-en azonos számú sor van-e vagy sem. Az eredmény alapján kell megállapítanod, a szemszámot, és a sorok számát is.
Divat lett a téglalapból horgolt, hátul összevarrt sapka is, meg az olyan is, ahol a passzét utólag horgolják meg.
Sok nagyinégyzetes sapkát is láthatsz, különböző megoldásokkal, van, amikor az egész sapka nagyinégyzetekből áll, és van, amikor csak egy csík ilyen. Mind más technikai megoldást igényel.
Pl. ki kell számolni, hány négyzet kell, és azok mekkorára horgold, hogy a sapka éppen megfelelő méretű legyen.
A beretet horgolhatjuk "rendesen", ahogy általában a sapkákat, de lehet úgy is, hogy a pántot külön horgoljuk meg, és külön a sapkarészt, majd a végén a kettőt összevarrjuk. Mostanában ismét előkerült ez a fajta sapkakészítési mód. Megvallom, ez az én kedvem alaposan elvette, amikor sok év kihagyás után újra horgolni kezdtem. :-) A sapka nem is készült el, a két része igen, de hogy a pántot betartva rávarrjam a sapka felső részéhez, hát itt feladtam. :-)
Ha könnyen, gyorsan akarsz sapkát horgolni, akkor javaslom a fejtetőtől kezdődő módszert! Ennél aránylag könnyen tudod ellenőrizni, hol is tartasz a bőséget tekintve, és a sapka hossza is könnyen szabályozható.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése