2012. november 8., csütörtök

Piros horgolt sapka

Biztos észrevetted már, hogy a különböző fonalakat nem lehet ugyanazzal a módszerrel horgolni. Most a pálcákra gondolok.
Vannak olyan fonalak, amiket egyráhajtásos pálcákkal horgolva szép, tömör sapkát kapsz, míg másoknál olyan kis csenevész lesz a végeredmény.
Vagy pont fordítva, a rövidpálcákból horgolt sapka túl merev, kemény, ha pedig változtatsz a pálca méretén, akkor szép és kellemes fogású lesz.

Vagyis, nem csak a horgolótűn múlik, milyen lesz a végeredmény.

Piros, horgolt sapka

A képen látható sapkát elkezdtem az ajánlott méretű tűvel horgolni, egyráhajtásos pálcákkal. 2-3 sor után már láttam, nem az igazi.
Azt tudnotok kell, hogy én a sapkáknál szeretem, ha van tartása, nekem úgy jobban tetszik. A formáját is akkor tudja megtartani, mert ha nagyon puha, akkor odacuppan viselője fejéhez. Tudom, van, aki meg pont azt szereti, ha a sapka szorosan követi a feje formáját.

Az egyráhajtásos pálca után úgy gondoltam, jó lenne, ha kicsit vastagabb, jobb tartású lenne a sapka, de azért haladnék is vele!
Ezt a két kívánalmat egyszerre a félpálca (egyráhajtásos félpálca) tudja teljesíteni. Ez az a pálca, amit úgy kezdesz, mint az egyráhajtásost, de nem két ütemben horgolod le a hurkokat, hanem mind a 3 hurkon egyszerre húzod át a tűt.

A sapka tetőrésze után egyik kedvenc mintámra váltottam, immáron egyráhajtásos pálcákat horgolva.
Ezzel a fonallal még nem készítettem sapkát, így nem tudtam, mennyire fog még növekedni. Növekedett rendesen. :-)
A sapka elölről
A sapka alja rövidpálcasorokat kapott, így hoztam fejközelbe.
A végeredmény egy nagyon kellemes, nem szorosan fejresimuló sapka lett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése